Mi az az ipari robot? Miből készül? Hogyan mozog? Hogyan lehet irányítani? Mit csinál?
Talán tele van kérdésekkel az ipari robotok iparágával kapcsolatban. Ez a 9 tudáspont segíthet gyorsan elsajátítani az ipari robotok alapvető ismereteit.
1. Mi az az ipari robot?
A robot egy olyan gép, amely több szabadságfokkal rendelkezik a háromdimenziós térben, és számos antropomorf cselekvést és funkciót képes megvalósítani, az ipari robotot pedig a robotok ipari gyártásában használják. Jellemzői a programozható, antropomorf, univerzális és mechatronikai tulajdonságok.
2. Milyen rendszereket alkalmaznak az ipari robotok? Mit jelentenek ezek?mit csinálj?
Hajtásrendszer: Az erőátviteli rendszer, amely a robot működését biztosítja.
Mechanikus szerkezeti rendszer: egy több szabadságfokú mechanikus rendszer, amely törzsből, karból és a manipulátor végén található szerszámból áll.
Érzékelő rendszer: Egy belső érzékelő modulból és egy külső érzékelő modulból áll, amelyek a belső és külső környezeti állapotról információkat szolgáltatnak.
Robot-környezet interaktív rendszer: Az a rendszer, amely megvalósítja az ipari robotok és a külső környezetben lévő berendezések közötti interakciót és koordinációt.
Ember-gép interakciós rendszer: a kezelő részt vesz a robotvezérlésben és a robottal érintkező eszközben.
Vezérlőrendszer: A robot működési utasításprogramja és az érzékelő visszacsatoló jele alapján vezérli a robot végrehajtó mechanizmusát a megadott mozgás és funkció végrehajtásához.
3. Mit jelent a robot szabadsága?
A szabadságfok a robot független koordinátatengely-mozgásainak számára utal, amely nem tartalmazza a kézkarom (végszerszám) nyitási és zárási szabadságfokát. Háromdimenziós térben hat szabadságfok szükséges egy tárgy helyzetének és hozzáállásának leírásához, három szabadságfok a pozícióműveletekhez (derék, váll és könyök), és három szabadságfok a hozzáállásműveletekhez (bólintás, elfordulás és hengerlés).
Az ipari robotokat a céljuknak megfelelően tervezik, és hat szabadságfokkal rendelkezhetnek, illetve lehetnek kevesebbek vagy többek is.
4. Melyek az ipari robotok fő paraméterei?
Szabadságfokok, ismételt pozicionálási pontosság, munkatartomány, maximális munkasebesség és teherbírás.
5. Mik a törzs és a kar funkciói? Mire kell figyelnünk?
A törzs a tartókar része, amely általában az emelő és bólogató mozgást valósítja meg. A törzset kellő merevséggel és stabilitással kell megtervezni; A mozgásnak rugalmasnak kell lennie, az emelőmozgás vezetőhüvelyének hossza nem lehet túl rövid, hogy elkerülje az elakadás jelenségét, általában vezetőeszközzel kell rendelkeznie; A szerkezet elrendezésének ésszerűnek kell lennie a kar csuklójának és a munkadarabnak a statikus és dinamikus terhelése szempontjából, különösen akkor, ha a nagy sebességű mozgás nagy tehetetlenségi erőt hoz létre, ütést okoz, és befolyásolja a pozicionálás pontosságát.
A kar tervezésekor figyelmet kell fordítani a magas merevségi követelményekre, a jó kormányzásra, a könnyű súlyra, a sima mozgásra és a nagy pozicionálási pontosságra. Az egyéb erőátviteli rendszereknek a lehető legrövidebbeknek kell lenniük az átviteli pontosság és a hatékonyság javítása érdekében; Az egyes alkatrészek elrendezésének ésszerűnek kell lennie, a működtetésnek és a karbantartásnak pedig kényelmesnek; Különleges körülmények között a hősugárzás hatását figyelembe kell venni magas hőmérsékletű környezetben, és a korrózióvédelmet figyelembe kell venni korrozív környezetben. Veszélyes környezetben a zavargások megfékezését kell figyelembe venni.
6. Mi a csukló szabadságfokának elsődleges funkciója?
A csukló szabadságfokának meghatározása elsősorban a kéz kívánt helyzetének eléréséről szól. Annak érdekében, hogy a kéz a tér bármely irányában mozoghasson, a csuklónak képesnek kell lennie a három koordinátatengely (X, Y és Z) forgatására a térben. Ez azt jelenti, hogy három szabadságfokkal rendelkezik: elfordulási szöggel és kitéréssel.
7. A robot végszerszámainak funkciói és jellemzői
A robotkéz egy olyan alkatrész, amelyet munkadarab vagy szerszám tartására használnak. Ez egy különálló alkatrész, amely rendelkezhet karmmal vagy speciális szerszámmal.
8. A befogási elv szerint milyen típusú végszerszámokra oszthatók? Milyen konkrét formák tartoznak ide?
A befogási elv szerint a végszorító kézi szorítók két kategóriába sorolhatók: a befogási osztályba tartoznak a belső támasztó típusúak, a külső szorító típusúak, a transzlációs külső szorító típusúak, a horgos típusúak és a rugós típusúak; az adszorpciós osztályba tartoznak a mágneses szívó típusúak és a levegős szívó típusúak.
9. Mi a különbség a hidraulikus és pneumatikus erőátvitel között a működési erő, az erőátviteli teljesítmény és a szabályozási teljesítmény tekintetében?
Működési teljesítmény. A hidraulika nagy lineáris mozgást és forgóerőt biztosít, 1000-8000 N súlyt képes megragadni; a légnyomás kis lineáris mozgási erőt és forgóerőt biztosít, a megragadási súly pedig kevesebb, mint 300 N.
Átviteli teljesítmény. A hidraulikus összenyomhatóság kicsi, az átvitel sima, nincs ütés, alapvetően nincs átviteli késleltetés, az érzékeny mozgási sebesség akár 2 m/s is lehet; A nyomás alatti sűrített levegő viszkozitása kicsi, a csővezeték vesztesége kicsi, az áramlási sebesség nagy, a sebesség magas, de a stabilitása rossz nagy sebességnél, az ütés komoly. Általában a henger sebessége 50-500 mm/s.
Szabályozási teljesítmény. A hidraulikus nyomás és áramlás könnyen szabályozható, fokozatmentes sebességszabályozással; Az alacsony nyomást nem könnyű szabályozni, nehéz pontosan meghatározni, és általában nem működik szervo vezérléssel.
Közzététel ideje: 2022. dec. 7.
