A védőgáz fújási módja

Jelenleg két fő védőgázfúvásos módszer létezik: az egyik a paraxiális oldalirányú védőgázfúvás, ahogyan az 1. ábrán látható; a másik a koaxiális védőgáz. A két fúvásos módszer konkrét kiválasztása számos szempontot figyelembe vesz. Általánosságban elmondható, hogy az oldalirányú fúvás használata ajánlott a gáz védelme érdekében.

paraxiális fújású védőgáz

koaxiális fújású védőgáz

Először is, tisztázni kell, hogy az úgynevezett „oxidált” hegesztés csak egy köznyelvi elnevezés. Elméletileg a hegesztés és a levegőben lévő káros összetevők közötti kémiai reakcióra utal, ami a hegesztés minőségének romlásához vezet. Gyakori, hogy a hegesztési varrat bizonyos hőmérsékleten reakcióba lép a levegő oxigénjével, nitrogénével és hidrogénjével.

A hegesztés „oxidációjának” megakadályozása azt jelenti, hogy csökkenteni vagy elkerülni kell az ilyen káros összetevők érintkezését a magas hőmérsékletű hegesztőfémmel. Ez a magas hőmérsékletű állapot nemcsak az olvadt fémet jelenti, hanem a teljes folyamatot attól az időponttól kezdve, amikor a hegesztőfém megolvad, egészen a fém megszilárdulásáig és hőmérsékletének egy bizonyos hőmérséklet alá csökkenéséig.

Például a titánötvözet hegesztése során a 300 ℃ feletti hőmérséklet gyorsan hidrogént, 450 ℃ felett oxigént, 600 ℃ felett pedig nitrogént nyel el, ezért a titánötvözet hegesztési varratának a megszilárdulás és a hőmérséklet 300 ℃-ra csökkentése után hatékony védelmet kell nyújtania, különben „oxidálódik”.

A fenti leírásból nem nehéz megérteni, hogy a fúvott gázvédelemnek nemcsak a hegesztési olvadék időben történő védelmére van szüksége, hanem a hegesztett, fagyott terület védelmére is. Ezért általában az 1. ábrán látható paraxiális védőgázt kell alkalmazni, mivel ez a 2. ábrán látható koaxiális védelmi módhoz képest szélesebb körű, különösen a hegesztett, fagyott terület védelme érdekében.

A tengelyirányú oldalirányú befúvás mérnöki alkalmazásokhoz nem minden termékhez használható az oldalirányú tengelyirányú befúvásos védőgáz, egyes termékek esetében csak koaxiális védőgáz használható, a termékszerkezet és a célzott illesztési forma speciális igényeitől függően.

1. Egyenes hegesztések

Amint a 3. ábrán látható, a termék hegesztési alakja egyenes vonalú, a kötés alakja pedig lehet tompa illesztés, átlapolt illesztés, negatív sarokillesztés vagy átfedő hegesztési kötés. Az ilyen típusú termékhez jobb az oldaltengelyes oldalfúvásos védőgázas módszert alkalmazni, ahogy az az 1. ábrán látható.

2. Lapos, zárt grafikus hegesztés

Amint a 4. ábrán látható, a termék hegesztési alakja lehet sík kerületi alak, sík többoldalú alak, sík több szegmensből álló vonal alak és egyéb zárt alakzatok. A kötés alakja lehet tompa illesztés, átlapoló illesztés, átfedő hegesztés stb. Az ilyen típusú termékhez jobb a 2. ábrán látható koaxiális védőgázas üzemmódot alkalmazni.

A védőgáz kiválasztása közvetlenül befolyásolja a hegesztés minőségét, hatékonyságát és termelési költségeit, de a hegesztőanyagok sokfélesége miatt a tényleges hegesztési folyamat során a hegesztőgáz kiválasztása összetettebb, átfogóan figyelembe kell venni a hegesztőanyagot, a hegesztési módszert, a hegesztési pozíciót, valamint a hegesztési hatás követelményeit a hegesztési tesztek során a legmegfelelőbb hegesztőgáz kiválasztásához a jobb hegesztési eredmények elérése érdekében.

Forrás: Hegesztéstechnika