A legtöbb iparosodott országhoz hasonlóan Kína is szakképzett munkaerő hiányával küzd. A munkaerő csökkentésének és a termelékenység növelésének sürgető szükségessége arra késztette Pekinget, hogy megoldást találjon: több ipari robotot telepítsenek a gyárakba. Ez azonban nem fog segíteni.
A nagyobb értékű termékeket előállító gyártósorok fejlesztése érdekében a kínai Ipari és Információs Technológiai Minisztérium a múlt hónapban közzétette a Robot Plus Alkalmazási Tervet. A terv egyértelmű célt tűzött ki: 2025-re megduplázni a robotok sűrűségét az ipari szektorban a 2020-as 246-ról 10 000 munkavállalóra vetítve. A terv a gépek használatának kiterjesztését javasolja a vízerőművekre, a szélerőművekre és a kritikus energiarendszerekre is.
Ez a fajta technológiai célzás Peking hozzáállása (gondoljunk csak a „Made in China 2025”-re). A Daiwa Capital Markets Hong Kong Ltd. szerint a robotsűrűségnek mindössze évi 13%-kal kell növekednie(1) az utóbbi cél eléréséhez. Eközben az ország feldolgozóipari munkaerő-állománya valószínűleg a következő három évben csökkenni fog, ahogyan az 2020-ban is történt. A termelékenység növekedése tovább lassult, ami növelte az ipari berendezések iránti keresletet. Összességében a trend az automatizálás iránti kínálat és kereslet ideális egyensúlyára utal.
Az olyan hazai vállalatok, mint az Estun Automation és a Shenzhen Inovance Technology, gyors és precíz gépeket építenek, amelyek képesek autókat összeszerelni, 3D-ben mozogni és összetett módon hajlítani – szinte úgy, mint egy emberi kéz. Mások hegeszteni, csavarokat esztergálni és lézeres jeleket készíteni. A fémmegmunkáló és autóalkatrész-gyártó vállalatok is felzárkóznak, az értékesítésük 72%-kal nőtt 2022 utolsó negyedévében. A japán Fanuc Corp. és Yaskawa Electric Corp. vállalatok vezető szerepet töltöttek be a piacon, és kielégítették a kereslet nagy részét.
Eközben a kormány korábbi, a gyárak automatizálására irányuló törekvései eredményeként Kína rendelkezik a világ legnagyobb robotizált munkaerőjével és a legmagasabb éves telepítési volumennel. Ez segít felgyorsítani a termelési folyamatot és javítani a gyártási pontosságot.
Azonban a robotok számának növelése a gyártócsarnokokban nem jelenti azt, hogy Kína gyors technológiai fejlődést és termelékenység-ugrást fog elérni. Bár ezeket a gépeket a munkaerőhiány pótlására tervezték, az intelligens gyártás előnyeinek kihasználásához magasan képzett emberekre is szükség van. Megfelelő képesítés nélkül az alkalmazottak nem tudják programozni és kezelni az automatizálási berendezéseket.
Tekintettel arra, hogy Kína milyen gyorsan alkalmazza ezt a technológiát, az ország 300 millió vendégmunkása valószínűleg nem fog jelentősen hozzájárulni a feldolgozóipar bruttó hazai termékéhez. 2021-es adatok szerint csak 12,6%-uk rendelkezik főiskolai vagy annál magasabb végzettséggel.
Ez aggasztja a világ legnagyobb munkaerő-állományát. Az évtized végére a több százmillió vendégmunkás által végzett műveletek akár 40 százaléka is automatizált lesz. Mivel több mint a felük 41 éves vagy idősebb, az átképzés kihívást jelent. Eközben a fiatalabb, képzettebb és iskolázottabb kínaiak vonzása időbe telik – és ez nem a robotsűrűség növekedésének ütemében vagy a minisztérium által meghatározott időkereten belül fog megtörténni. Ugyanakkor egyre kevesebben szívesebben foglalkoznak termeléssel, és inkább a szolgáltatásokat részesítik előnyben. Ezek a polgárok ma már kevésbé mobilisak, és közelebb keresnek munkát otthonukhoz.
A további lemorzsolódás megállítása érdekében a kormányzati tervezők nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ösztönözzék a munkavállalókat a Covidból való teljes felépülés utáni visszatérésre. Számos támogatást jelentettek be. A holdújév után több ezer buszt, repülőgépet és vonatot mozgósítottak, hogy embereket szállítsanak gyártóközpontokba és építkezésekre. A déli Dongguan városában a tisztviselők közel 3 millió dollárt költöttek toborzásra. Bár ez segítheti az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat, ezeket az erőfeszítéseket alááshatja, ha kevés ember képes komplex robotokat kezelni a kínai gyárakban.
A politikusok figyelmüket a munkaerő képzésére és továbbképzésére fordítják. Arra is ösztönzik a vállalkozásokat, hogy fektessenek be a szakképzésbe. Ez segíthet, de Pekingnek többet kell tennie annak érdekében, hogy a munkavállalók utolérjék a robotokat. Az utolsó dolog, amit akar, egy csomó tétlen gép.
Ez a cikk nem feltétlenül tükrözi a szerkesztők vagy a Bloomberg LP, valamint tulajdonosainak nézeteit.
Anjani Trivedi a Bloomberg Opinion rovatvezetője. A lap olyan szektorokat fed le, mint a politika, valamint a gépipar, az autóipar, az elektromos járművek és az akkumulátoripar vállalatai az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Korábban a The Wall Street Journal pénzügyi és piaci rovatvezetője és riportere volt. Ezt megelőzően befektetési bankárként dolgozott New Yorkban és Londonban.
Közzététel ideje: 2023. márc. 23.
