Számos Apple és Tesla beszállító ideiglenesen leállította a termelést kínai gyáraiban, hogy megfeleljenek az energiafogyasztási követelményeknek.

A kínai kormány új energiafelhasználási korlátozásai miatt az Apple, a Tesla és más vállalatok több beszállítója kénytelen volt ideiglenesen felfüggeszteni a termelést számos kínai gyárában.
A jelentések szerint legalább 15 kínai tőzsdén jegyzett vállalat, amelyek különféle anyagokat és árucikkeket gyártanak, azt állította, hogy áramkimaradás miatt leállította a termelést.
Az elmúlt napokban áramkimaradások és áramszünetek lassították vagy állították le az iparágakat Kína-szerte, új fenyegetéseket jelentve a kínai gazdaságra, és tovább blokkolhatják a globális ellátási láncot a kritikus nyugati karácsonyi bevásárlási szezon előtt.
Az Apple, a Tesla és más vállalatok számos beszállítója ideiglenesen felfüggesztette a termelést számos kínai gyárban, hogy megfeleljen a szigorúbb energiahatékonysági követelményeknek, és veszélyeztetje az elektronikai termékek ellátási láncát a főszezonban. Ez a lépés a kínai kormány új energiafelhasználási korlátozásainak része.
Az Apple számára az időzítés kritikus fontosságú, mivel a technológiai óriás nemrég adta ki legújabb iPhone 13 készüléksorozatát, és mivel az új iPhone modellek szállítási határideje kitolódott, a rendelésfelmaradások száma is növekszik. Bár nem minden Apple beszállítót érint a helyzet, az olyan alkatrészek gyártási folyamata, mint az alaplapok és a hangszórók, több napra leállt.
Elemzők szerint az ország gazdasági növekedését akadályozzák az áramkimaradások okozta termelési veszteségek. A Reuters szerint azonban a két legnagyobb tajvani chipgyártó, a United Microelectronics és a TSMC chipgyártók közölték, hogy kínai gyáraik normálisan működnek.
Kína a világ legnagyobb energiafogyasztója és egyben a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója is. A kínai kormány ideiglenesen leállította az áramszolgáltatást számos nagyobb gyártóüzemben, látszólag azért, hogy megfékezze az energiaszolgáltatók szárnyaló árait és minimalizálja a kibocsátást.
A legfrissebb jelentés szerint az Apple beszállítója, az Unimicron Technology Corp. szeptember 26-án bejelentette, hogy három kínai leányvállalata szeptember 26-án déli 12 órától szeptember 30-án éjfélig leállítja a termelést, hogy megfeleljen a helyi kormány áramkorlátozási politikájának. Hasonlóképpen, az Apple iPhone hangszóróalkatrész-beszállítója és a szuzhoui gyártóüzem tulajdonosa, a Concraft Holdings Co., Ltd. is bejelentette, hogy öt napra, szeptember 30-án déli 12 óráig felfüggeszti a termelést, amíg a készleteket a kereslet kielégítésére használják fel.
Egy közleményben a tajvani Hon Hai Precision Industry Co., Ltd. (Foxconn) leányvállalata, az Eson Precision Ind Co Ltd kijelentette, hogy a kunshani üzemükben október 1-jéig felfüggesztik a termelést. A Reuters jelentése szerint a forrás azt mondta, hogy a Foxconn kunshani üzemének „nagyon csekély” hatása volt a termelésre.
Az egyik forrás hozzátette, hogy a Foxconnnak „át kellett alakítania” termelési kapacitásának egy kis részét, beleértve a nem Apple laptopok gyártását is, de a vállalat nem tapasztalt jelentős hatást Kína más nagy gyártóközpontjaira. Egy másik személy azonban azt mondta, hogy a vállalatnak néhány kunshani dolgozó műszakját szeptember végéről október elejére kellett áthelyeznie.
2011 óta Kína több szenet égetett el, mint az összes többi ország együttvéve. A BP olajtársaság adatai szerint Kína a globális energiafelhasználás 24%-át tette ki 2018-ban. A becslések szerint 2040-re Kína továbbra is a lista élén fog állni, a globális fogyasztás 22%-át adva.
A kínai kormány 2016 decemberében kiadott egy megújuló energia fejlesztési tervet a 2016–2020-as időszakra vonatkozó társadalmi-gazdasági fejlesztési „13. ötéves tervének” kiegészítéseként. A tervben ígéretet tett arra, hogy 2030-ra 20%-ra növeli a megújuló energia és a nem fosszilis energiahordozók felhasználásának arányát.
2017-ben az északnyugat-kínai Hszincsiang és Kanszu tartományokban termelt megújuló energia több mint 30%-át nem használták fel. Ez azért van, mert az energiát nem lehet oda szállítani, ahol szükség van rá – Kelet-Kína sűrűn lakott nagyvárosai, mint például Sanghaj és Peking, több ezer kilométerre vannak egymástól.
A szén továbbra is Kína fellendülő gazdaságának középpontjában áll. 2019-ben az ország teljes energiafogyasztásának 58%-át tette ki. Kína 2020-ban 38,4 GW széntüzelésű energiatermeléssel fog bővülni, ami több mint háromszorosa a globálisan telepített kapacitásnak.
Nemrégiben azonban Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette, hogy Kína többé nem épít új széntüzelésű erőműveket külföldön. Az ország úgy döntött, hogy növeli függőségét más energiaforrásoktól, és megfogadta, hogy 2060-ra eléri a karbonsemlegességet.
A Reuters szerint az elégtelen szénkínálat, a szigorúbb kibocsátási előírások, valamint a gyárak és iparágak részéről érkező erős kereslet rekordmagasságokba taszította a szénárakat, és arra késztette Kínát, hogy széles körben korlátozza a felhasználását.
Legalább 2021 márciusa óta, amikor Belső-Mongólia tartomány hatóságai elrendelték egyes nehézipari vállalatok, köztük egy alumíniumkohó felhasználásának csökkentését a tartomány első negyedévi energiafelhasználási céljainak elérése érdekében, Kína hatalmas ipari bázisa küzd a szórványosan változó villamosenergia-árakkal. Az árak emelkedése és a felhasználás korlátozása.
Idén májusban Kína Guangdong tartományában és a nagyobb exportáló országokban a gyártók hasonló követelményeket kaptak a fogyasztás csökkentésére a meleg időjárás és a szokásosnál alacsonyabb vízerőmű-termelés miatt, ami hálózati feszültséget eredményezett.
A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC), Kína fő tervezési ügynökségének adatai szerint Kína szárazföldi részén a 30 régió közül csak 10 érte el az energiatakarékossági célokat 2021 első hat hónapjában.
Az ügynökség szeptember közepén azt is bejelentette, hogy azok a régiók, amelyek nem érik el céljaikat, súlyosabb büntetésekkel néznek szembe, és a helyi tisztviselőket felelősségre vonják a régióik abszolút energiaigényének korlátozásáért.
Ezért Zhejiang, Jiangsu, Yunnan és Guangdong tartományok helyi önkormányzatai arra sürgették a vállalatokat, hogy csökkentsék az áramfogyasztást vagy -termelést.
Néhány áramszolgáltató értesítette a nagyfogyasztókat, hogy a csúcsidőszakokban (amelyek reggel 7 és este 11 óra között tarthatnak) állítsák le a termelést, vagy hetente két-három napon teljesen állítsák le az áramot, míg másokat további értesítésig, vagy egy bizonyos időpontig, például szeptember 22-ig zárva tart a kelet-kínai Tiencsinben található szójabab-feldolgozó üzem.
Az iparágra gyakorolt ​​hatás széleskörű, beleértve az olyan energiaigényes létesítményeket, mint az alumíniumkohászat, az acélgyártás, a cementgyártás és a műtrágyagyártás.
Jelentések szerint legalább 15 kínai tőzsdén jegyzett vállalat, amelyek különféle anyagokat és árucikkeket gyártanak, azt állítja, hogy az energiahiány miatt leállt a termelés. Az azonban nem világos, hogy meddig fog tartani az áramellátási probléma.
Kétségtelenül tudják, hogy a Swarajya egy olyan médiatermék, amely közvetlenül az olvasók előfizetések formájában nyújtott támogatására támaszkodik. Nincs egy nagy médiacsoport ereje és támogatása, és nem is egy hatalmas reklámlottóért küzdünk.
Üzleti modellünk Ön és az Ön előfizetése. Ilyen kihívásokkal teli időkben most minden eddiginél nagyobb szükségünk van a támogatására.
Több mint 10-15 kiváló minőségű cikket kínálunk szakértői meglátásokkal és véleményekkel. Reggel 7-től este 10-ig vagyunk nyitva, hogy Ön, az olvasó, láthassa, mi a helyes.
Ha már évi 1200 rúpiás díjért szponzorként vagy előfizetőként csatlakozol hozzánk, az a legjobb módja annak, hogy támogasd erőfeszítéseinket.
Szvarajja – egy nagy sátor, amelynek joga van megszólalni a szabadságközpont nevében, amely kapcsolatba léphet, kapcsolatba léphet és gondoskodhat az új Indiáról.


Közzététel ideje: 2021. október 7.